Kedves Zsuzsikám!

Képzeld, ma éjjel illusztris vendégem volt. Megjelent álmomban Ady Endre. Barátságos kávézás közben elmesélte, hogy többcsatornás, műholdas túlvilágvevő adóján mostanában mindig türelmetlenül várja a Magyar Televízió közvetítéseit az Országház ülésszakáról. Megjegyezte azt is, hogy magasan ez a TV legszórakoztatóbb műsora.
A nosztalgia hullámain egyre mélyebbre vájkáló honatyák vágyaikkal olyan környezetet teremtenek, amiben ő is otthon érzi magát, ami számára is nagyon ismerős. Jóleső érzéssel állapította meg, hogy ebben a környezetben versei egyre inkább aktuálisakká válnak. Ezét hálából szeretettel nyújt át verseiből egy kis csokrot. Az ihletők neveit nem tartotta érdemesnek megnevezni, de az volt a véleménye, akinek inge, vegye magára.

Parlament
Zsibongj fel újból szép zsiványtanya,
Ékes kövekbe felburkolt Hazugság,
És nézd világ e rongy komédiát,
Hol csüggedt nézők a legnemesebbek,
Hol eladnak sok munkás milliót
Cudar, eladó, úri keveseknek.

Egy friss honatya
Ez a ricsaj majd dallá simul át
Addig halottan vagy éberen
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltűnnek a mai figurák.

Egy elkeseredett ellenzéki
Ezer este múlt, ezer este,
A vérem hull, hull egyre hull.
Messziről hívnak, szólongatnak,
És mi csak csatázunk vadul,
Én s a disznófejű Nagyúr.

Egy optimista FIDESZ-es
Ne félj hajóm, rajtad a Holnap hőse,
Röhögjenek a részeg evezősre.
Repülj hajóm,
Rajtad a holnap hőse.

A szocialisták székfűjéhez
Sok keresnivalóm itt úgy sincs,
Az ő Lomnicukon már ültem,
Tátrát és Karsztot már átrepültem.
Kicsi virág, szegény virág
Te tudod, hogy nem lelkesültem.

Múltidéző csontrágók
Rikácsoljatok bőven és bátran,
S vesszünk mi itt a magyar Mocsárban.
Magyar madarak, sárfaló gémek,
Ősek és vének.

Egy kereszténydemokrata
Te Isten, ki Titok vagy, tudod
Hogy én nem vagyok mai gyerek.
Az én ügyem a te ügyed,
S ki ellenem támad, azt verd meg!

Kisgazdáknak üzenet
Hajh, Alföldre lenyargalt
Szűk, vénfejű magyar nép,
Be elmúltak a múltak,
S lovaid lesántultak.

Egy FIDESZ-es sóhaja
Verje meg, verje meg, ha van verő Isten
Aki csak egy kicsit ósdit akar itten.
Mert itt kárhozat van, itt le kell gyilkolni
Mindent, ami régi, ezeréves holmi.

Egy sokat megélt honatya
Jöjjetek ti,
Nálamnál bűnösebbek,
Szebbek és kedvesebbek,
Többek és jobbak,
Fiatalok,
Ti vagytok az én országom,
S tiétek lesz itt minden
Ingyen.

Egy politológus véleménye
Pimasz, szép arccal látszik, hogy akar,
De közben búsan lekönyököl,
Nyög, sir, ez az én fajtám a magyar.

Piszlicsáré csaták hősei
Halj meg már bennem, te civódó magyar,
Békétlen Koppány, hun ördögök fia.
Komédia, minden komédia.
Nézzetek immár nagyobbakra is!

A TSZ-ek temetéséről
Tor lesz, mint régen, régen vala
Falubeli bölcs vének jönnek,
S kiosztódik a bor és kalács
E vígan gyászoló ember-özönnek.

Egy szocialista panaszai
Milyen híg fejűek a törpék:
Hagynának egy kicsit magamra,
Krisztusuccse magam megtörnék.
De nyelvelnek, zsibongnak, űznek,
S nekihajtanak önvesztükre
Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.

A kisebbség szószólója
Mikor fogunk már összefogni,
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem magyarok?
Bús koldusok Magyarországon
Ma se hitünk, se kenyerünk,
Holnap már minden a miénk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.

Doktor kisgazda biztatása
Boldog, ki mindig újrakezd,
Boldog, kit az élet maraszt,
Boldog, aki vígan kaszál:
Boldog, aki paraszt.

Vélemény a helyhatósági választásokról
Hát jönni fog megintlen, újra,
Újra uszítva, hitegetve?
Ősz lesz megint, kinek van kedve
Ezt az ügyet végigcsinálni?

Egy kisnyugdíjas energiaáremeléskor
Hunytán, fogytán van már a tűz,
Orv gallyakat nem tudok szedni.
Megtanulom milyen öröm
Dideregni.