Dárdai István:
Óh, csak egyszer beszélgethetnénk

Óh csak egyszer beszélhetnénk
Csak egyszer sétálnál velem,
Hogy megmondanám, mily igen szeretlek,
hogy mimindenem vagy nekem.
Szeretném megmondani neked
Hogy hozzád hűtlen nem vagyok,
Hisz mást nem is tudnék szeretni,
Hisz más szeme úgy nem ragyog.
Ha tudnád, hogy Téged szeretni
Mily mennyei gyönyör nekem
Mindjárt megértenéd, hogy én
Hozzád nem leszek hűtelen.
Óh csak egyszer beszélhetnénk,
Hogy mindent tisztázzak veled
Hogy elmeséljem mi minden történt
Mióta megkaptam leveled.
Szeretnék lábadhoz borulni
S meggyónni minden vétkemet
Hogy ismét felemelt büszke fővel
Bátran sétálhassak veled.