Dárdai István:
Őrangyalom

Félve kísérem ártatlan lépted,
Szeretve forrón imádlak téged
Nincs nyugtom nappal, nincs nyugtom éjjel
Nappal csak a Te képed vezérel,
És este, akkor boldogan fekszem
Mert tudom, hogy ott egy édes kék szem
Boldog, kacagón mosolyog felém
Te védesz meg az álmok tengerén
És mint egy bohó játszó kisgyerek
Mosolygó arccal, bízón ébredek.

1934. jan. 20.