Dárdai István:
Csók

Illik, nem illik, sokat vitatkoztak,
Hogy szabad-e adás-vevése a csóknak
Mert a csók bizony egy furcsa kis portéka
Emitt súlyos dolog, amott meg csak móka

Mert az a csók bizony, amit csak úgy adnak
Hogy betett zálogot rajta kiválthatnak
Az biz savanyú, mint az öreg uborka
Mert csak úgy "muszájból"
kényszerből van adva

De az a csók melyet két szerető szív ad
S a csók alatt, szívük s lelkük egybeolvad
Így illik biz a csók, mit szégyellnél rajta
Mert a szív sugallta, nem a test diktálta

Tehát csattanjanak csak az igazi csókok
Mert mind komoly dolog amit most itt írok
Ahány igaz csókot adsz a földön, itt lenn
Annyi jó pontot kapsz odafenn az égben.

1933. ápr. 21.